9. állomás

A traumám nem határoz meg engem. Azt mutatja meg, min mentem keresztül, de nem azt, hogy ki vagyok. Amikor abbahagyjuk a kérdezést, hogy 'Miért pont én?', és elkezdjük azt kérdezni, hogy 'Most, hogy ez megtörtént, mit fogok tenni vele?', a szégyen elpárolog. A gyógyulás nem a felejtés, hanem az a pillanat, amikor ráébredünk: a kulcs mindvégig a mi zsebünkben volt, és a börtönajtó nyitva áll. Szövegrészlet: Dr. Edith Eger klinikai pszichológus és túlélő a belső szabadságról és a szégyen elengedéséről A döntés c. könyvéből Tovább olvasom

A múltat megváltoztatni nem tudod, de a hozzá fűződő viszonyodat igen. A bűntudat a múltban tart fogva, a megbocsátás viszont megnyitja előtted a jelent és a jövőt. Bocsáss meg magadnak, mert a tegnapi ember még nem tudta azt, amit a mai már tud. Tatiosz

„A szégyen nem éli túl, ha kibeszéljük. Nem bírja a részvétet. Ha megosztjuk a történetünket valakivel, aki empátiával és megértéssel hallgat minket, a szégyen egyszerűen elpárolog.” Brené Brown (a szégyen kutatója):

A pszichológia szerint a traumafeldolgozás akkor tud megtörténni, ha az áldozati szerepből sikerül kilépni, amikor az áldozatból túlélő lesz. A traumáikkal sikeresen megküzdött személyek ezért inkább túlélőknek nevezik magukat, mint áldozatoknak. Részlet Vörös Anna pszichológussal készült interjúból:

Mi a siker, amikor kapcsolati erőszak áldozatával dolgozol?

• Amikor azt látom valakin, hogy elkezd újra önmaga lenni. De nem ugyanaz, mint aki előtte volt, hiszen ugyanaz már nem lehet ilyen háttérrel. Az áldozatból túlélő lesz. Az, amin keresztülment, szükségtelen volt, de úgy tud továbbmenni, hogy már sokkal tudatosabban látja és tudja képviselni, óvni a saját határait. Már nem áldozata a történéseknek, hanem képes cselekedni. Több olyan élményem is volt, amikor a klienseim arról számoltak, be, hogy már nem félnek kiállni magukért. Szép látni azt, amikor valaki újra rácsodálkozik önmagára, arra, hogy de jó, már újra tudok nevetni. Bölcsesség és olyan tudás birtokában van, amelyet használni is tud.