7. állomás
7. állomás
"Meggyógyítja a megtört szívűeket, és bekötözi sebeiket. A csillagokat számon tartja, mindegyiket nevén szólítja." Zsolt 147,3
„Amilyen az az ember, akit anyja vigasztal, úgy vigasztallak meg én is titeket, Jeruzsálemben kaptok majd vigasztalást.” Iz 66,13
“Ugye két fillérért öt verebet is adnak. Mégis az Isten nem feledkezik meg egyetlenegyről sem. Ne féljetek hát! Sokkal többet értek ti, mint a verebek.” Lk 12,6-7
A Szentírás legszebb ígérete, hogy Isten nem elfordul az összetört embertől, hanem ekkor van hozzá a legközelebb:
„Közel van az Úr a megtört szívűekhez, és a sebzett lelkűeket megsegíti.”
Zsol 34,19
„Meggyógyítja a megtört szívűeket, és beköti sebeiket.”
Zsolt 147,3
„A megrepedt nádszálat nem töri össze, a kialvó mécsbelet nem oltja el, hűségesen igazságot szolgáltat. Iz 42,3
Én én vagyok
Az egész világon senki sem pontosan olyan, mint amilyen én vagyok.
Minden, ami belőlem származik, hitelesen az enyém, mert egyedül én választottam ki.
Mindent vállalok magammal kapcsolatban: a testemet, az érzéseimet, a számat, a hangomat.
Vállalom minden tettemet, akár mással, akár saját magammal kapcsolatosak. Vállalom a fantáziámat, az álmaimat, a reményeimet, a félelmeimet.
Vállalom az összes diadalomat és sikeremet, az összes kudarcomat és hibámat.
Mivel teljesen vállalom önmagamat, képes vagyok bensőségesen megismerkedni önmagammal.
Ha így teszek, szeretni tudom magamat, és barátságosan tudok viseltetni önmagam minden részével.
Tudom, hogy vannak olyan oldalaim, amelyek zavarnak, és vannak olyanok is, amelyeket nem ismerek.
De amíg barátságos vagyok magammal és szeretem magamat, biztathatom önmagam, és reménnyel telve kereshetek megoldásokat a zavaraimra és önmagam megismerésének módjaira.
Akármilyen is a megjelenésem, és akármilyennek és halljanak mások, bármit mondok vagy teszek, bármit gondolok és érzek egy adott helyzetben, az hitelesen én vagyok.
Később, ha esetleg kiderül, hogy bizonyos dolgokban nem volt helyénvaló, ahogy megjelentem, beszéltem, gondolkodtam és éreztem, akkor képes leszek a nem helyénvalót elvetni, és megtartani, ami megmarad, s találni valami újat ahelyett, amit elvetettem.
Látok, hallok, érzek, gondolkodom, beszélek és cselekszem.
Megvannak az eszközeim a túléléshez, ahhoz, hogy közel legyek másokhoz, hogy termékeny legyek és meglássam a világ, az emberek és rajtam kívül álló dolgok értelmét és rendjét.
Vállalom magam, ezért tudom magam alakítani.
Én én vagyok, és rendben vagyok.
Virginia Satir
Ima az önazonosságért
Mennyei Atyám!
Köszönöm, hogy olyannak alkottál meg, amilyen vagyok, és egyedi tervet bíztál az életemre. Kérlek, szabadíts meg a megfelelni vágyás kényszerétől és a másokhoz való hasonlítgatás csapdájától.
Adj nekem bátorságot, hogy vállalni tudjam önmagamat – az értékeimmel, a határaimmal és a sebzettségemmel együtt. Csendesítsd el bennem a félelem és a csüggedtség hangjait. Tölts el a Te Vigasztaló Lelkeddel, amely szabadságot, erőt és józanságot ad, hogy ne álarcokat viseljek, hanem azzá váljak, akinek Te elterveztél.
Hiszem, hogy a Te szeretetedben biztonságban vagyok, és ez a biztonság ad erőt ahhoz, hogy merjek önmagam lenni, és bátran járjam a nekem kijelölt utat.
Ámen.